A szünetben Ágival
körbejártuk kicsit az iskolát. Ahhoz képest, hogy vallásos, tök jók a folyosók,
a büfé, a mosdók. A plafon színes. Aszta! És tiszta minden. Magyarország
sulijaira igazán nem ez volt a jellemző. Bár még nagyban tart a szünet, eddig
még senki sem jött ide hozzánk ismerkedni.
Becsengettek. Nem parázok
nagyon, viszont Ági úgy tűnik, igen. 107-es terem, osztályfőnöki óra. Miss
Peacock, ha jól emlékszem azt mondta, Mr Fords a mi emberünk. Általánosban
borzasztó volt az osztályfőnökünk. Állandóan ordibált velünk. Nem számított mit
tettünk, milyen keményen tanult a tesóm, semmi sem volt elég jó annak az
embernek. Mióta elballagtunk - amikor még béke volt - fogalmam sincs, mi
történhetett vele. Gondolom, harcolt. Bár, amilyen kígyónak ismertük meg, már
bocsánat, azt is kinézem belőle, hogy elmenekült. Ki tudja, talán ő is
Amerikában van most, hogy új életet kezdjen.
Na mindegy, közben leült az
osztályunk a teremben. Egy perccel később besétált Mr. Fords. Körülbelül
harminc éves lehet. A haja rövid, barna, a szemei mosolygósak. Ing,
farmernadrág. Talán szeret fiatalosan öltözködni.
-
Sziasztok
kilenc bé! – szólt kedvesen – Mr. Fords vagyok, az osztályfőnökötök.
Washingtonban születtem és éltem tizennégy éves koromig, aztán a szüleimmel
ideköltöztünk San Diego-ba. 2009-ben kezdtem el itt tanítani. Földrajzot és
testnevelést oktatok. Kezdetnek legyen elég ennyi rólam. Amúgy sem akarlak
titeket untatni – tanár úr, nem untat minket. Engem nem. Beszélhetne még. –
mindenki mutatkozzon most be! Haladjunk sorban. – ó, zsír… Most beszélnünk
kell. Hát, kíváncsi vagyok, Ági miként fogja jellemezni magát. Ő izgulós… túl
sokat agyal mindenen.
-
Stefany Holmes
vagyok, három éves koromban költöztünk ide. – kezdett bele a padsor legszélén
ülő csaj – Van egy húgom, az anyám it dolgozik a környéken, az apám külföldön
van… Kedvenc bandám a My Chemical Romance. – majd Ágira nézett, hogy ő
következik. Az ikrem vett egy mély lélegzetet és elkezdte:
-
Helló mindenki,
Ági a nevem. Magyarországról jöttem és ő – ekkor felém fordult – a testvérem.
Ikrek vagyunk, ahogy azt láthatjátok. Imádom Adam Lambertet. Nagyon régóta ő a
kedvencem – itt alsó ajkára harapott. Aztán az egyik srác megpróbált beszólni
valamit. Pontosabban azt hogy ’az buzi’. Először is, nem ’az’, hanem ’ő’.
Másodszor meg, istenem… Ezt nem hagyhatom ennyiben!
-
Ha ennyire
ismered Lambit, akkor biztos agyon belezúgtál! Na, ki a buzi? – csak ennyire
tellett. Ezzel talán leégetem magam, de szépen be is mutatkozom… bárcsak állt
volna ott valaki mellettem és súg egy frappáns beszólást. De hirtelen csak
ennyi jutott eszembe. Ági csak néz ki a fejéből. Gondolom, azon töri az eszét,
hogy most mit reagáljon.
Mr. Fords csak vigyorog.
Egész cuki a vigyora. Basszus, ez de gáz. Szerencse, ezek csak gondolatok és
senki nem hallja őket.
Mivel a testvérem mindent
elmondott és az a fiú is bekussolt, úgy éreztem, én jövök.
-
Anita vagyok,
én is Glambert. Egyenes személyiség vagyok – itt tanáromra pillantottam és
egyetértően bólintott –, utálom a kémiát. A tesóm nagyon kedves egyébként. Aki
bántani meri, kilapítom. – talán ez picit durván hangzik, de nem zavar – Érthető?
Mr Fords csak úgy bámul, ez
vajon mi volt. Hm, talán kicsit túl erőszakosnak tűnök? Holnap biztos meg fog
jönni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése